|| [35.v.] non ardeat incredibili quodam desiderio litterarum? Tanta est, mihi crede, exemplorum vis, ut animum etiam ad difficillima et quae pertimescenda esse videntur, inducere possint. Interrogatus Themistocles ille Atheniensis, summus vir, cur noctu quiescere non posset? Miltiadis trophea, respondit, me oculis somnum capere non sinunt. Et Magni Alexandri victoriae ad mentem saepe recursantes dormientem Caesarem excitarunt. Quis ergo negare audeat historiam summa esse cognitione dignissimam? Nam nihil aliud scire, nisi quod temporibus nostris factum sit, id mihi videtur semper esse pueros. Unde Alexander Mammeas, unus ex numero imperatorum, in consilio suo praecipuos habuit historiarum peritos, propterea quod || [36.r.] ex praeteritis et antefactis melius atque maturis futura dignoscuntur. Quae cum ita sint, cui mirum videri debeat, si omnes, qui unquam fuerunt clari et optimi principes, aut ipsi litterati extiterunt, aut saltem litteratos in summo precio et honore habuerunt eosque incredibili quodam amore prosecuti sunt? Nec enim aliter civitates recte administrari possent, licet plerique aliter arbitrentur, qui nullo praesidio muniti, nulla doctrina suffulti, nulla virtute ornati, nulla scientia exculti, nullo rerum usu praediti, ad rerum publicarum gubernacula impudentissime accedunt nihil recte fieri putantes nisi quod de stultissimo capite suo agatur. Omni sapientia inclitum regem Solomonem non Iudaeos modo principes, sed cunctos superasse Graecos philosophos regesque Aegyptios atque || [36.v.]

|| [35.v.] ki ne lángolna mintegy a tudományok szeretetétől? Oly nagy, hidd el, a példák hatása, hogy a lelket a legsúlyosabb s rémesztőknek látszó dolgokra is képessé teszi. Themistocles, amaz athéni nagy férfiú, kérdeztetvén: miért nem tud éjszaka nyugodni? „Miltiades diadaljelei, úgymond, verik el szemeimről az álmot.” S Nagy Sándor diadalmai gyakran serkenték föl álmából, elméje elé tolakodva, Caesárt. Ki merné tehát tagadni, hogy a történelem a legmélyebb tanúlmányozásra méltó? Mert nem tudni más egyebet, mint ami ez idő szerént történt, annyi, szeréntem, mit gyermek lenni mindig. Ezért Alexander Mammeas, a császárok egyike, tanácsában fő helyt a történelemben járatos férfiaknak adott, miután  || [36.r.] az elmúlt s megtörtént dolgok nyomán helyesb s érettebb ítéletet hozhatni a jövendőre néz. Mindez így levén, ki álmélkodnék, hogy mindazon nevezetes és derék fejedelem, kit a történet ismer, vagy maga is a tudományokkal foglalkozott, vagy legalább nagy becs- és tiszteletben tartá s kiváló szeretettel kegyelte a tudomány embereit. Országot jól kormányozni másként nem is lehetne, ámbár sokan nem így vélekednek, kik, semmi tanács által nem támogatva, ismeretektől nem gyámolítva, jeles tulajdonok dísze nélkül, tudomány által nem képeztetve, gyakorlati tapasztalás nélkül, a küzügyek kormányzására tolakodnak arcztalanúl, azt hívén, hogy csak az van helyesen, ami botor agyuk szerént intéztetik. Tudjuk hogy a nagy bölcsességű Salamon király nem csak a zsidó fejedelmeket, hanem minden görög bölcsészt s egyptomi és || [36.v.]