|| [27.v.] de cuius familia is Ladislaus ortus erat, regnare non permittebatur, tanquam ad imperii pondus rudis adhuc et minime idoneus; quod tamen ab eo fingi credebatur, ut se Ungariae regem faceret. Hac igitur re cognita Ioannes, interrex sive gubernator Ungariae, Vienam, ubi is puer educabatur, obsidere coepit, et cum imperator cives suos ab obsidione liberare non posset nec civibus nec interregi nostro satisfacere, invito demum caesare Ladislaus in regnum introducitur; ex quo elucet maxima Iani nostri constantia, qui cum regnare nullo penitus contradicente posset, rege tamen legitimo Ungariae regnum vacare non est passus. Lodo. Cum Cn. Pompeio Ianum vestrum conferre possumus, qui Ptolemaeum in Aegypti regnum reducere || [28.r.] maluit quam ipse regnare; aut Caio Caesar, qui Deiotarum, Armeniae ac Cappadociae regem, superatum regno suo liberalissime restituit. Sig. Obsidionis illius testis est Vienna, ubi in ea parte, quae obsidebatur, extructae sunt turres munitissimae, quae ab hac dura obsidione appellantur contra Ianconis impetum factae; uni etiam illarum nomen dedit rex Matthias a captivitate sua, cum ibi a Ladislao rege teneretur captivus. Eoque tempore in magno discrimine fuit imperator, qui nisi puerum restituissent in regnum, Nova etiam eius Civitas, quae imperialis est, capta fuisset. Iam enim cives de deditione cogitabant, cum imperator viribus suis diffidens clam noctu civitatem egressus est. Lodo. Audivimus et nos et vidimus, huius hominis || [28.v.]

|| [27.v.] kinek családából való volt ama László, nem engedte meg hogy uralkodjék, mint a kormány terheire még alkalmatlan s képtelen; de ezt ürűgynek tarták, hogy őmaga legyen magyar királylyá. Megtudván tehát ezt János az ország alkirálya vagy kormányzója, Bécset, hol a gyermek neveltetett, ostrom alá veszi; s midőn a császár sem városát az ostrom alól fölmenteni nem tudta, sem a polgároknak, sem a mi alkirályunknak eleget tenni nem akart: elvégre, a császár ellenére, Lászlót az országba behozzák. Amiből Jánosunk szilárd jelleme kitűnik, aki majdnem köz egyezéssel uralkodhatik vala, mindamellett a magyar birodalmat törvényes király nélkül lenni nem hagyá. Ludovicus. Cnejus Pompejushoz hasonlíthatjuk Jánosotokat, aki Ptolemaeust inkább visszahelyzé Egyptom királyiszékébe, || [28.r.] hogysem maga uralkodjék; vagy Cajus Caesarhoz, aki Dejotarus-, Armenia és Cappadocia királyának, miután legyőzte, nagylelküleg visszaadta országát. Zsigmond. Amaz ostrom bizonysága Bécs, hol azon a részen, mely vívatott, erős védtornyok emeltettek, mikről ez erős ostrom óta azt mondják, hogy a Jankó támadása ellen építtettek. Egynek ezekből Mátyás király is ada nevet fogsága folytán, benne tartatván rabúl László király által. S akkor nagy veszélyben forgott vala a császár, mert ha a gyermeket ki nem adja az országnak, Bécs-Újhely, császári székvárosa, is bevétetik. Mert a polgárok már a feladásról gondolkoztak, midőn a császár, nem bízva erejében, a városból titkon éjszaka eltávozott. Ludovicus. Hallottuk mi is és láttuk, || [28.v.]

View of Vienna. SCHEDEL, Hartmann, Liber chronicarum, Nuremberg 1493, fol. XCIX. MTAK, Inc. 255.