|| [18.v.] haec periculosa coniuratio, in qua cum Casmiro isto senserunt Ioannes Rhocigon, Rinoldus Rhocigon, Ioannes archiepiscopus Strigoniensis, Ianus Quinqueecclesiensis episcopus. Lodo. Dolendum est profecto tam nobile huius iuvenis ingenium ad tantam dementiae, insolentiae ingratitudinisque temeritatem devenisse; hoc est, quod Cicero noster plerunque dicit accidere praeclarissimis et splendidissimis ingeniis, ut principatus appetitione ducantur et odiosa elatione ac magnitudine animi nimia in eis pertinencia reperiatur. Sig. Altera exorta est in eum coniuratio a Vallachis et Transilvaniensibus, qui ducente Ioanne Groffo ad quinquaginta millia convenere eumque Transilvaniensem regem appella- || [19.r.] vere, adversum quos habita victoria omnibus ignovit, praeterquam coniurationis principibus, quos miro tormenti genere affecit; cadentibus enim laminis vexati et dilacerati sunt. Lodo. Servavit prudentissimus rex Ciceronis nostri praeceptum, qui in coniurationibus ait sontes quidem puniendos, multitudini vero parcendum. Sig. Omnium victoriarum eius praeclarissimam arbitramur Bosthenensem, nam multos iam annos Bosthenense regnum Turchus occupaverat inde usque ab rege Thoma, qui Ungarico nostro regno semper amicissimus sotiusque optimus extiterat. Is cum fratrem haberet sceleratissimum imperiique cupidissimum et filium perditissimum, patrui persuasionibus largitionibusque corrumpitur || [19.v.]

|| [18.v.] veszélyes pártütés volt ez, melyben Rozgonyi (Rhocigon) János, Rozgonyi Rajnáld, János esztergami érsek, János pécsi püspök eme Kázmér részén állottak. Ludovicus. Valóban fájlalni kell, hogy ezen ifjúnak nemes lelkülete oly botor, önhitt s hálátlan merényletekre veteműlt; így járnak gyakran, a mi Cicerónk szerént, a legjelesb s kitünőbb elmék, hogy a hatalom bősz vágya ragadja, s a kába dölyf és elbizakodás szertelen konokká teszi. Zsigmond. Más pártütést indítottak ellene az oláhok és erdélyiek, kik János gróf (Joannes Groffus) vezetése alatt, mintegy ötven ezeren egybecsődűltek, s őt Erdély királyává kiálták ki. || [19.r.] Ezeket legyőzvén, közbocsánatot adott, a lázadás főnökein kivűl, kiket irtózatos kínzással ölete meg; mert tüzes fürészekkel gyötrettek s metéltettek szét. Ludovicus. Cicerónk utasítását követte a bölcs király, aki azt mondja, hogy pártütésekben a fő czinkosokat ugyan fenyíteni, de a tömegnek megbocsátani kell. Zsigmond. Valamennyi diadalmai közt legdicsőségesbnek a bosnyákországit tartom. A bosnyák földet a török bírta rég, Tamás király olta, ki a magyar birodalomnak mindig igaz és hív szövetségese vala. Ennek egy gonoszlelkű s hatalomra sovárgó testvére s egy elveteműlt fia volt, kit nagybátyja rábeszélés, ajándékok s főleg azáltal csábíta el, || [20.v.]